Június 25.





Hozzád igyekszem, nálad pihenek meg, a Te otthonodba visznek a vágyaim, az álmaim. Keresem a végtelen arcod tükrében megrebbenő napfényt. Minden igyekezetem a Te lelkeddel van átitatva, minden döntésem a Te igéd szerint van vezetve. Az idő egyre gyorsabban halad, a lelked hívása mélyebb, meg mélyebb belső hangokat csal elő. A Te igazságod gyümölcse minden fát feldíszít a Te szépségeddel. A növények tánca mind téged dicsér, a dús fák levelei a Te hangodat rezgik. A szél a megváltás titkáról mesél, az erdő sűrűje mind a Te bőséged illatát énekli… úgy érzem megtaláltam, megtaláltam mit kerestem. Az élet szélesen mosolygott rám, a napsugár feltöltött energiával, a szavakat már nem hallottam, a gondolatok elhagytak, csak Te maradtál, a tiszta érintetlen valóság, a soha ki nem mozdult mozdulat, a meg nem szólalt hang. A levegő csak táncolt az éter hullámain, a messzeség csak fénylett, fénylett, magasan ragyogott a horizont, már őt sem láttam beborított mindent a Te fényed. Áradt, egyre áradt szélesedett nagyobbodott, egyre csak tágult. Hatalmasabb lettél Te bennem és körülöttem, már nem éreztem vagy láttam különbséget kint és bent között, Te voltál minden mindenben. A fák sejtelmesen mosolyogtak, a madarak táncot jártak körülöttem, a virágok szerelmes tekintetükkel egymásra mosolyogtak, nem egy állapot volt hanem beért valóság, megérett igazság. Nem tudtam álom vagy valóság, már mindegy volt, csak a most létezett felragyogott az örök nappal fénye. Igen megláttam az Ő arcát, átéltem a mosolyát. Megjelent a felhők aranyos szépségében, a levegő tiszta éterében, az emberek szívében. Öröm, igen tiszta öröm, a találkozás vagy magamra találás öröme, a színről-színre látás pillanata, a földanya álma, a beteljesülés illata, Krisztus imádata az örök szeretet hajnala, az idő lehullott fátyla. A tündérek valódisága, a szigor kedvessége, a csók teljessége.
Beteljesedett, megjelent, eljött Krisztus mindenki szívébe. Csak ez a pillanat létezik, ez az öröm gyógyít, ez a forrás adja mindig az élet, vízét, ízét, idők előtt kezdetkor, most és mindörökké Ámen.

Áldott vagy… Áldás vagy, Élet vagy, Te aki most is égsz a lelkem mélyén, nagyobb meg egyre nagyobb lelki vággyal tehozzád a csillagokon is túlra a Te örök és kristálytiszta országodba, ami csakis:



TELJESEN, EGÉSZEN A TIÉD!


Steigerwald Tibor: Vallomások